...a ligetben nagyszerű....

Újból egy beküldő képét üdvözölhetjük a blogban.
Igaz, hogy határeset a kép, hisz a "csík" a falatka bugyi miatt nem igazán látszik, de nem vagyok szőrösszívű ezért közzéteszem.

Íme a képhez mellékelt szöveg:
"A minap a parkban gyereksétáltatás közben akardtam erre a gyöngyszemre. Éppen egy kis lurkónak magyarázott elmélyülten amikor észrevettem a kinálkozó lehetőséget. Mivel a szemből figyelő nagymama is a csemetére koncentrált, támadásba lendültem. Az eredmény megfelel a várakozásaimnak, annak ellenére hogy lett volna jobb pillanat is, de ilyen helyzetben a diszkrécióra is ügyelni kell."
Itt meg a kép:

1,5 PONT(gege)

Más:(szolgálati közlemény):
Szeki ba***meg! Rakd már föl azt a két képet ami a telefonodon van te lusta gyökér!

Amszterdam, Vondelpark, nyár

Újfent külföldi beküldőnk képét üdvözölhetjük a blogban.
Ezúttal Hollandiában munkálkodó kedves Kriszti barátnőnk örvendeztetett meg minket egy laza 5 PONT-os képpel.
(Egyébként jobb oldalra klikkelve eljuthattok a beküldő saját blogjára (My Only Planet...))
Ez itt a blog-cross-promó helye volt :)))

Íme a gondosan megfogalmazott kerettörténet a kép megszületéséről, alatta pedig maga a kép:

"Helyszín: Vondelpark, Amszterdam. Csalódott szombatom eredménye az alábbi felvétel. Úgy volt, hogy a szombatot egy lakatlan szigeten fogom tölteni többed magammal, de mivel lemaradtam a buszról, lemaradtam a hajóról is, ami a szigetre ment. Csalódottságom a Vondelparkba vezetett, ahol fűben heverészés közben pillantottam meg áldozatomat. Nagy belső ujjongás fogott el, amikor az ötödik gyors odapillantás után még mindig adta magát a helyzet. Átvillant az agyamon a számtalan lehetőség, amit ez a város kínál anyaggyűjtéshez, és amely helyzeteket mind elmulasztottam korábban. Például kerékpározás közben, vagy piknikezés alkalmával csak, hogy a legkézenfekvőbbeket emeljem ki. Sajnos a kellemetlen időjárás nem kedvez a fotózáshoz (eső, meleg ruha). Reméljük, hogy a nyár termékenyebb lesz és a bátorságom is erőre kap!

A parkban szerencsém is volt, mert éppen a kezem ügyében volt a telefon: egy SMS üzenetet fogadtam, amikor az áldozat ötödjére is ugyanolyan helyzetben villongatta rám a csíkját. Szinte észrevétlenül sikerült palástolnom a fényképező funkció beállítását – úgy téve mintha az SMS-re válaszolnék - amikor a barátom, akivel mentem, megkérdezte hangosan: Te most fényképezel ??? (Tanulság: az álcázást még gyakorolnom kell.) Ahelyett, hogy belekezdtem volna a misszió magyarázatába, továbbra is tagadtam a fotózás tényét. És akkor megszólalt fényképező hang a telefonban. Megvan a kép! Igaz, hogy távoli és homályos, de az enyém, az első és nagyon büszke vagyok rá. A szakértőkre bízom, hogy hányasra értékelik az eredményt. UI: A SMS-t is megírtam azért, több képet viszont nem mertem letagadni."

Vondelpark, Amszterdam, Hollandia

Óra ékszer

Szokásos napi rutinunkról (ebéd) visszafelé csapattunk épp Szekivel a Körtérnél, mikor a zebrán áthaladva kiszúrtuk a hajlongó "jómunkásembert".
A faszi épp az OREX nevű óra ékszer bolthálózat egyik üzletének kirakatára kasírozott valami reklám- vagy logó-matricát. Pont végzett, mivel mire fényképező lőtávolságba értünk bement a boltba.
"Na ezt buktuk" mondtuk szinte egyszerre társbloggeremmel...de én nem adtam fel! A cuccai még kinn voltak a kirakat előtt a földön (lásd a szerszámostáskát és az "ÓRIÁSI ZÖLD TÁSKÁ"-t) és ez reményt adott.
Nem volt hiábavaló a várakozás! Ezt a csatolt 6 PONT-os kép is ékesen bizonyítja. Az utolsó tizedmásodpercet sikerült elcsípnem amikor a kellékes holmikért utoljára lehajolt, hogy begyűjtse őket. Ezt követően ugyanis elnyelte őt a bolt homályos üvegajtaja.

megj.:
A narancsszínű sort és a fehér frottírzokni már önmagában sem gyenge anyag.

Címkés

A múltkor már sikerült ezen a vadászterületen képet készítenem. Nevezetesen az Ízlelő nevű tömegkajáldáról van szó. Szekivel épp ebédelni mentünk, de a hely ablakán benézve egy pillanatra elbizonytalanodtunk látva a kígyózó sort. Rövid töprengés után mégis úgy döntöttünk, hogy nem keresünk ebben a nagy melegben másik helyet, hanem inkább kivárjuk a sort.
A maradás melletti egyik érvem épp az volt Szekinek, hogy "HÁTHA LESZ SEGGCSÍK!!!"
Alighogy beálltunk a sor végére máris kiszúrtam egy kínálkozó alkalmat.
Már-már szertartásszerűen nyúltam a telefonomért és készítettem el a képeket. A mögüttünk álló egyik egyetemistaforma majom a könyökével majdnem sikeresen elcseszte a fényképezést, annyit bokázott ott mellettem, de végül csak sikerültek a képek.
4 PONTosra taksálom a dekoltázst.
Aprócska finomság a farmernadrág kis címkéje a célterületen.
Gege

Cserépkályha

Péntek meló után hazaérkeztünk.
Odalenn apósék lakrészében átépíttették, pontosabban újrarakatták a cserépkályhát. Volt két mester, meg két samesz. Épp befejezték a munkát. Mosták a kertben a szerszámokat, pakolták össze a cuccaikat. A konyhában épp munkájuk gyümölcsében gyönyörködtem mikor is felfigyeltem, hogy az egyik segéd odakinn a munkaeszközök szorgos elpakolása közben elég gyakran hajolgat és hát mi mást szúrtam volna ki ebből a szituációból? Persze hogy a melós dekoltázs villogását.
Nosza telefon elő, pattantam ki az ajtón a kert felé, nehogy lemaradjak a megfelelő pillanatról. Sebbel-lobbal odapenderültem a szerszámok kis rendezett kupacához ahol a srác tevékenykedett. Igazándiból sunnyognom sem kellett, hisz otthon a saját kertünkben nehogy már ne mozoghassak kedvem szerint. Így végül sikerült megörökítenem egy laza 5 pontost.
A vájt szeműek felismerhetik a terepszínű military stílusú melós nadrággá avanzsált ruhadarabon kívül a hamisítatlan(ráadásul 2 csatos!) surranó bakancsot is.
Ki gondolta volna, hogy egy átlagos péntek este micsoda lehetőségeket hoz az ember saját kertjében.
Lám ezért (is) érdemes a fényképezőt mindig kéznél tartani.